Egy cserépkályha újjászületése

Ha a képekre kattint, nagyobb méretben is megtekintheti őket!

Szép volt azelőtt is. A parókia nappalijának dísze - csak éppen azt nem nyújtotta, amire készült. Az elképzelések szerint ez a cserépkályha egyrészt fűteni volt hivatott a nappalit és étkezőt, másrészt egy ú.n. "vizespatkó" révén a lakás többi szobájának radiátorait is meleg vízzel kellett volna ellátnia.

A vizespatkón átfolyó víz mindaddig meleg is volt, míg égett bent a tűz. De ha az leégett, a cserépkályha akár forró is lehetett, a radiátorok viszont hidegek maradtak, mert a kályha nem tudta átadni hőjét a központi fűtés vizének. A forró kályhát is folyamatosan táplálni kellett a fával, ha a többi szobában is meleget akartunk. Így tehát bútornak szép volt, de kazánnak gyenge, miközben a cserépkályha előnyeit is elvesztette. A patkó ugyanakkor hatékonyan túlhűtötte a kályhából kilépő füst hőmérsékletét, előidézve ezzel a kátrányosodás veszélyét.

Némi internetes keresgélés után találtam egy vállalkozót, aki jobb megoldást kínált a problémára egy saját fejlesztésű fűtőbetét beépítésével.

Az átépítésre 2011. november közepén került sor. Debreceni Béla (Hydro-sol Kft.) és két segítője, Petrik Sándor és Szőlősi Lajos teljesen visszabontották a kályhát. A régi elkátrányosodott vizespatkót eltávolították.

Gyakorlatilag egy kívülről ugyanolyan, belül viszont teljesen új kályhának készítettek alapot. A kályha tűztere középre került, alul külön ajtót kapott a hamuzásra és levegőztetésre a jobb hatásfok elérése érdekében. A szép üvegajtó a nappali felől bepillantást enged a tűztérbe, egyúttal a tűz barátságos fényét és melegét a nappali részévé teszi. (Összehasonlításképpen: Az előző kályhát hátulról, a konyha felőli nyíláson keresztül lehetett táplálni, és külön hamutérrel, levegőztetővel nem rendelkezett. A kályha és a nyílás helyzete miatt a tűztér jobb oldalra szorult, féloldalasságával rontva annak hatásfokát.)

A beépítésre került új H3-as fűtőbetét Debreceni Béla számításai szerint 20-25 kg száraz akácfa eltüzelésével 28 kW-os teljesítményre képes.

A kályha eldugottabb oldalán a fűtőbetét csöveihez csatlakozik néhány fontos szerelvény ill. műszer. A vízhőfok mérő a kijövő víz hőmérsékletéről ad tájékoztatást. A csőtermosztáttal szabályozható, hogy bizonyos hőfok alatt már ne keringesse a vizet a radiátorok felé. Ez úgy van bekötve, hogy a gázkazánt egyúttal áramtalanítja, amikor a kályha keringetője beindul. Így nem dolgozhat egyszerre a kétféle fűtés, viszont automatizálható a gázkazán beindulása a kályha kihűlése után (ha a szobatermosztát szerint lehűlt a lakás hőmérséklete). Amennyiben a fűtőbetétben levő víz hőfoka pl. áramkimaradás miatt túl magasra emelkedne, egy hőérzékelő szelep gondoskodik arról, hogy a víz a lakáson kívülre távozhasson.

A kályha teljes kiszáradása után végre munkára lehet majd fogni az új fűtőbetétet. A próbafűtések eredményei nagyon biztatók.

Azelőtt csak dísze volt a nappalinak - bár dísznek tán túlontúl értékes. Minden okunk megvan remélni, hogy ezután már az értékét is megszolgálja. Meleggel a lakás minden pontján, érezhető csökkenéssel a gázszámlák végösszegében, valamint a tűz barátságos, otthonos fényével.

Németh Péter
(2011. december 2.)

Ide kattintva további képeket is megtekinthet az átépítés teljes folyamatáról...

Információk a fűtőbetétről: Tovább a Hydro-sol Kft. honlapjára...