Krisztussal a győzelem útján

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 7. vasárnap
Dátum: 
2018. július 15. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Fil 2,2.5.
Audio: 

Olvasmány: Filippiekhez írt levél 2,1-11
Alapige: Filippiekhez írt levél 2,2.5.

"Tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.
Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is."

Az elmúlt három héten a világon rengeteg ember követte a futball világbajnokság alakulását. Ilyenkor még olyanokból is focirajongó lesz, akik egyébként nem foglalkoznak vele. Igen, mert egy világbajnokság azért mégiscsak a sportág ünnepe! Szombaton lejátszották a bronzmérkőzést, ma délután pedig kiderül, hogy kik lesznek a világ legjobbjai.

A foci mint játék nagyon jó háttérképet ad most nekünk a felolvasott Ige megértéséhez.

Pál apostol a filippibeli gyülekezetet mint közösséget szólítja meg. A gyülekezet tagjaitól együtt kéri ezt: „Tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.”

Vannak-e tényleg hasonlóságok a gyülekezeti közösségi élet és a foci között? Vonhatunk-e közöttük párhuzamot?

Igen! Például azért, mert a foci is közösségi játék. Egyszemélyes foci nincsen. Persze lehet egyedül is játszani a labdával, lehet dekázgatni, falnak rugdosni a labdát, hogy visszakapjuk, de azért ezt nem igazán lehet focinak nevezni.

Ebben a játékban társak vannak, akik egyazon cél érdekében állnak össze. És persze nem elég, ha a pályán szépen összekapaszkodnak, hanem ebben a játékban mozogni, futni is kell, mégpedig a társakra és a labdára egyaránt figyelve. És egyéni megindulások, egyéni teljesítmények hangolódnak ilyenkor össze. És egyetlen cél mozgatja az egész csapatot, de azért mindenkinek egyénileg is bele kell tennie magát, a társakra figyelve, velük együttműködve, hogy a célt elérjék: a labda az ellenfél kapujába kerüljön.

Ez az Ige megkérdez bennünket a gyülekezetünkkel kapcsolatban: Vajon mennyire vagyunk mi csapatjátékosok? Megvan-e bennünk ez az „egyet akarás” és „ugyanarra törekvés”? Vajon mennyire adjuk bele magunkat? Lehet-e számítani ránk, vagy kivonjuk magunkat a „játékból”? Vajon mennyire figyelünk oda a társainkra, és keressük-e az összhangot a többiekkel, a gyülekezet egészével?

Van itt egy érdekes kifejezés az Igében. Amit úgy fordítanak magyarra: „egyet akarva”, ott az eredeti görögben ez a szó áll: „szünpszüché”. A „szün” annyit jelent, hogy együtt, -val, vel, a „pszüché” pedig azt, hogy lélek. Vagyis legyetek „egy-lelkűek”, „összetartó lelkűek”! Olyanok, akik bár nagyon sokfélék, de valahol belül összekapcsolódnak, a lelkük összeforr.

Az Ószövetség legszebb története a barátságról Dávid és Jonatán története. Amikor Dávid először jelent meg Saul királyi udvarában, és Jonatán meglátta őt, „Jonatán lelke összeforrt Dávid lelkével; úgy megszerette őt Jonatán, mint önmagát”. Ekkor szövetséget és barátságot kötöttek, és ettől fogva teljes mértékben odafigyeltek egymásra, összetartottak, mindenben segítették egymást.

Ilyen az „egy-lelkűség”, amit Pál apostol kér a gyülekezet tagjaitól. „Egyet akarva ugyanarra törekedjetek.”

Még egy kicsit görögözünk, mert egy másik fontos szót is közelebbről meg kell vizsgálnunk, ez pedig a „törekvés”, „akarás”. A felolvasott két igeversben háromszor is szerepel, és mindannyiszor másképpen fordították magyarra (nagyon helyesen, mert igen gazdag jelentésű szó). „Ugyanazt akarjátok”; „ugyanarra törekedjetek”; „ugyanaz az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban”.

Mindhárom helyen a „froneó” ige szerepel, amelynek alapjelentése: gondolkozik, megfontol valamit. De ez nem elméleti gondolkozás, hanem olyan, amiből gyakorlatias dolgok, tettek születnek! Azt jelenti, hogy az ember ráirányítja a figyelmét valamire, a gondolatait valamire összpontosítja, koncentrál; és amire ráirányítja figyelmét arra törekszik is, azt igyekszik elérni! Amire összpontosít, azzal van tele a feje, a szíve, az tölti ki egészen, és az akaratát is megmozgatja, arra indítja, hogy elérjen valamit.

Egyet akarjatok, ugyanarra törekedjetek, egyazon indulat mozgasson benneteket!

Hát mi ez az „egy valami”? Mi ez a cél, mi ez a mozgató, mi ez a közös, amire törekedni kell?

A kiinduló példánkban a játék egyetlen célja, hogy meghatározott szabályok szerint a labdát az ellenfél kapujába juttassuk. Ha pedig mi is kaptunk gólt, akkor a cél az, hogy mi több gólt lőjünk az ellenfélnél, azért, hogy győzzünk. Ez az egy cél mozgatja az egész csapatot, ezért történik minden a fociban a felkészüléstől, edzésektől kezdve a pályán való játékig. Mindenki a győzelemért küzd.

Az Igében a keresztyén ember és gyülekezet számára ez a mozgató és kitöltő: maga Krisztus. Ő az, aki Lelke által összhangot tud teremteni, egy irányba tudja vonni a hívőket. Ő az, aki össze tudja hangolni a keresztyén gyülekezeteket. – De azt mondja az apostol: ezért a célért nektek is egyenként küzdenetek kell! Erre kell törekednetek!

Ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarjatok, ugyanarra törekedjetek! Ugyanaz a törekvés legyen bennetek, ami a Krisztusé is!

És ha a filippiek megkérdezik Pált, hogy mi is ez a krisztusi lelkület, mi mozgatta Krisztust, – ő a jól ismert, gyönyörű himnusszal válaszol. Rámutat arra a Krisztusra, aki Atyja iránt engedelmesen végigjárta az utat, alázattal magára vette emberi mivoltunkat, elvégezte megváltásunkat, így tért vissza Győztesként Atyjához a mennyei dicsőségbe.

Ez tehát a krisztusi út, a krisztusi lelkület, mely Isten iránti engedelmességen és alázaton át vezetett a győzelemhez, ez töltsön ki teljesen bennünket! – mondja Pál apostol.

A krisztusi alázat, az Atya iránti engedelmesség mozgasson minket, ez legyen minden törekvésünk alapja, ez járjon át bennünket teljesen! És Krisztussal együtt ez vezet minket is győzelemre!

Ma délután a világ legjobb focistái átveszik majd a győzteseknek járó trófeát.

Mi pedig tudjuk, hogy Krisztus mindazoknak, akik hit által az Ő csapatába tartoznak, ugyancsak győzelmi koszorút készít, de olyat, ami soha nem hervad el.

Áldjon meg bennünket Isten krisztusi alázattal és engedelmességgel az Ő győztes útján!

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a jóval a rosszat."

(Római levél 12,21)

Igehirdetések

2018.10.21.
4Móz 13,1-2.25.32-33; 14,6-10
2018.10.14.
1Jn 3,1a.9a.
2018.10.07.
4Móz 6,22-27
2018.09.23.
Zak 8,6

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)
• Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban

• A következő vasárnap az új borért való hálaadás alkalma lesz, az Úr asztalát megterítjük, és úrvacsorai közösségben ünneplünk!
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik az elmúlt héten a református temetőben az egyházi sírok rendbetételében segítettek!
• Értesítjük a gyülekezet tagjait, hogy Sipos Károlyné gondnokunk egészségi állapota miatt a tisztséget nem tudja tovább vállalni, ezért a Választási Bizottság és a Presbitérium időközi választást írt ki. A megüresedő gondnoki tisztségre Bollók Gyula vállalta a jelöltséget, akinek hálásan köszönjük a szolgálatra való készségét. Egyházi törvényeink szerint a döntést választó egyháztagjainknak kell meghozni. A Presbitérium a Választói Közgyűlés időpontját november 4. vasárnapra tűzte ki. – A gyülekezet és a Presbitérium nevében Isten iránti hálával köszönjük meg Sipos Károlyné gondnoki szolgálatát, a gyülekezetért végzett sokrétű, áldozatos munkáját!

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára